Vegyes Időjárásos Napokról

csak hogy mindenki tudja meg, az elmúlt napok időjárási viszontagságai egy bizonyos olasz miatt történtek kis hazánkban... (az áradásokat nem kenném rá) de a sok nem napsütéses órához azért van köze! Mert, hogy amint megérkezett a Kedves rá pár napra már be is borult és csak esett meg szürkült meg borult! Mikor menkülni próbáltunk előle Esztergom irányába a kis fkete felhő csak követett minket! Kezdett olyan lenni, mint a mesefilmekben (tudjátok, mikor a főhős feje felett mindig ott van a kis fekete felhő bárhova is megy). Tehát Esztergom felé menet már a vonatból láthattul volna (ha el nem alszunk9, hogy a felhők amik eddig Budapestünket árnyékolták, most célba vették Esztergomot. Mikor leszálltunk már esett! aAztán ahogy kell, mikor bent voltunk vlahol nem esett, elindultunk esett. Mindeközben elefonon kaptam az információkat, hogy otthon meg szépen süt a nap... Na tessék! - gondoltam magamban...

Ezek a fajrta időjárásos jelenségek a hét minden napján eképp alaklultak... De mostan elment a kedves... Ki is sütött a nap!... ám nálam kicsit mégis mintha beborult volna...

Állam által megvizsgált

Kérem szépen, tessék! Lehet nekem gratulálni. Az állam megvizsgált engemet és alkalmasnak találtattam arra, hogy adjanak nekem egy diplomaféle papírt! Bizony! Úgy hogy, mostan elkövetkezett a szabadság időszaka! Amihwz hozzátartzik egy olasz Kedves. Aki annyira kedves, hogy elhozta megát ajándékba nekem! Járom a várost, felhőtlenül, - vagy felhőkkel az égen is akár! Kiülök a Gellértnek a hegyére meginni egy finom Tokaji bort és beszélgetek kedves emberekkel ottan. Vagy a Gödörben múlatjuk az időt csodajó koncertekkel. Vagy csak vagyok és létezek a világban... boldogságban! De Jó Is Az!

FüGőSéGeiM...

Elérkezett a színvallás pillanata...

Észrevettem, hogy mennyi mindentől függ egy ember... - jelen esetben én!
1. (k)öröm.lakk - Azt hiszem túlságosan szeretem... mert ha lakktalan vagyok nem örülök, annyira mintha lakkos lennék... és érdekes, mert mondjuk egy félévvel ezelőtt kifejezetten nem tetszett...és el sem tudtam képzelni, hogy azt hogyan lehet kibírni... meg azzal mindig tennivenni kell... Most pedig függök. Próbáltam 'leszokni'... hogy lemostam és elhatároztam, "hogy akkor most leaglább egy napig nem"... de nem bírtam... és ez cak fokozódik! Lakkmániám a már a lábujjaimat is megfertőzte... azok is mindig valamilyem színűek... No, mindegy... majd elmúlik! Ha meg nem, akkor én örökre függök!

2. Cipősödök--- ez elég sznob függőséknek hangzik, de aki ismeri, hogy nem én nyertem a LOTTÓ5öst... az tudja jól, hogy eme szenvedélyem a csodálatos andol szekonhendsopoknak szól... Mert, hogy ott aztán kedvenc márkák tömkelege áraszt el... és az újonnan felfedezett kilós turkáló a csÚcsoK.CsÚcsA!... és van ám úgy, hogy tudom ezt lehet nem is veszem majd fel... Mert csak egy ruhámhoz illik...de HáááT oly'szép és Új, hogy nem lehet otthagyni...

Egyenlőre, ennyi is elég! Köszönöm, hogy meghallgatatok... Tanácsokat is elfogadok :)

Annyira Jellemző!

A következő a szituáció. Találka rég nem látott kedves ismerőssel, aki még szívességet is tesz neked. Emlkéeidben él, hogy azt a bizonyos tárgyat te betted a táskába és annak ott kell lenni. Keresed kétségbeesetten... de nincs! Ekkor kezdesz elgondolkodni, hogy az az emlékkép, (a táskábatevős) lehet, hogy csak kitaláció vagy álom... Beismered, igen hülye vagy!... feledékeny...miegymás! Haza ballagsz, belenézel a táskádba (hátha)... és igen! ott van.. elbújva (mert pici)... Annyira jellemző, hogy ez mind velem történik!

Pedig még nem is nagy táskám volt nálam... :)