2009. július 25., szombat

Mièrt nàpolyi a nàpolyi?

Miota tobb szàllal kotodom Nàpolyhoz... Felvetodott bennem, ama koltoi kèrdès, vajh lètezik e osszefuggès a "mi" nàpolyink ès a csodàlatos Nàpoly vàrosa kozott. - ami az olaszokè... sajnos! Tobb eredeti, itt szulett helyi olaszt kèrdeztem vègig ès kutatàsom soràn nem sok sikerrel jàrtam. Ok a "mi" nàplyinkat, nemes egyerusèggel: "waffel"nek hivjàk. a parànyt meg valami egèszen màsnak... ès amire meg azt hittèk!, hogy mi nàpolyinak hivjuk (mert az helyi èdessèg)... nos, az meg oszuintèn szolvab mèg! nàpolyi kinèzetu sem!!! A kèrdès, tehàt mèg mindig nyitott, honna ered a mi nàpolyink neve?...

2009. július 24., péntek

Nyaralàs Nyàron

Pontosan mostan van itt az ideje az ilyen jellegu kijelentèseknek. Jelen pillanatban èppen eztet teszem, mert "O, mily szerencsès èn!"... olasz Kedvesemnèl toltok egy kis nyaralàsnyi idot! (orvendek, hogy nem egy finn fiuba -pèldàul- szerettem, mert ottan nem sok a nyàr!). Kedvec csalàdom hatalmas olasz ebèddel vàrt, de èn se mentem felkèszuletlenul, mert a nyaralàs elos felèt kedves J. b.nèmmal toltottem, akivel megoszthattam, az olasz vasàrnapi ebèdek soha vèget nem èro evèseit! - ketten mègis csak tobbek vagyunk! Mondanom, se kell.... (ahogz a nèmesèkben is lenni szokott) szeme-szàja tàtva maradt, hogy mennzi minden van...ès olyan, hogy: "nem kèrek szèpen tobbet!"..., meg hogy: "tènyleg nem birok, mert tele vagyok ès ha mèg egy kicsit eszek kipukkadok!"... Na itt ilyenek nincsenek! Itt Enni KELL!!! ha tetszik, ha nem! - tobbnyire azèrt igen... Mert finomak nagyon az ètkek itten! Mèg a kenyèr is màs! "Kintatàsunk" csak folytatodott, mikor Nàpolyba làtogatvàn a hires Sorbillo-knàl hatalmas pizzàt kellett lekuzdenunk ès annyira finom volt, hogy fàjt a szivem, hogy nem brom megenni! Aztàn kedves J. b.nom bucsuzàsàul fèlmèternyi pizzàval talàlkoztunk. Olyat màr làttam, hogy "szelet", meg hogy "àtmèroben" mèrik a pizzàt. Sot!, hogy dekàra azt is! de, hogy mèterre??? Uj volt a dolog ès nagy, meg hosszu... de finom! nincsen nekem rossz dolgom azt hiszem, csak ennyi finomsàg làttam az ember lànya, nem tud màr mèrtèket tartani... ès akkor borokrol mèg nem is mesèltem:)

2009. július 13., hétfő

Ajándék 1 hét

Ilyen se történt még Velem. Megajándékozott a naptárgyártócég egy ingyen héttel augsztusban! Lapozgattam az asztali naptáram és éppen azon gondolkdtam, milyen gyorsan is megy el ez a nyár is... Mikor valami furcsára lettem figyelmes... Már lapoztam (emlékeztem a mozdulatra) de még mindig ugyanazokat a számokat és betűket láttam. " Az nem lehet, hogy kétszer van 'Hermina & Kíra' napja egy hét csúszással?!" Mert ha még Péter vagy Pál lett volna... (Na nekik folytan folyvást névnapjuk van!!!)... Ekkor néhány másodperc eltelt ... és döbbentem rá, hogy JÉ! kétszer rakták be ugyanazt a lapot! Így lehetséges, hogy kaptam egy ajándék hetet ettől a kedves cégtől! Ebből kifolyólag kéretik Nem meglepődni ha Nálam majd kétszer lesz augusztus 3.ával kezdődő hét...

2009. július 11., szombat

Franciául Budapesten

Nos, mindenki jól tudja, hogy a Nagy Francia Forradalom július 14-én volt. Ebből - ha nem is logikusan - de az következik, hogy Budapest "kis" francia közössége megünnepelte eme napot tegnap (júli 11.). Ami a lényeg, hogy volt minden ami jó kis vaásárhoz és parádéhoz kell. Bor, meg pezsgő, ,sok lufi és zászló melynek egyik dele magyaros szinezteű a másik meg franciás szinzeteű volt. Kedves barátnémmal egyet sikerült 'lopnunk', mert sehol se találtuk azt, ahol osztogatták... Így errre vetemedtünk... A nagy kincsnek számító lengethető tárgyat elöször Ő ejtette el... majd én léptem rá... (de volt zászlónk!) Megtaláltuk a legjobbnak számító francia étek sátrát (crépe)... de természetesen 'épp' elfogyott a palacsinta tészta, így egy bagett.re 'fanyalodtunk'... Az est egyik fénypontja - a franciák körében nem tudom mennyire népszerű - Valiumvalse nevű zenekar. A sanzonpop kategóriában jeleskednek... (és igen! biztos létezik ilyen műfaj! én hallottam!) A zenekar tagjait messzebről szemlélve igen helyes fancia fiúkáknak véltük (kalaposak!) ám közelebbre haladva fény derült az igazságra, hogy kissé korosabbak... ÁM még így is sármosak! és azt hiszem most jött el az ideje, hogy megosszam a teóriám a nagyközönséggel... Teóriám alapja, hogy minden kalapos fiú helyes! - és ha mégse, akkor a kivétel erősíti a szabályt! Figyeljétek majd meg!....
egy kis ízelítő a sanzonpop világából.... http://www.youtube.com/watch?v=k6V6dV4u3yo
Azt meg kell amlíteni, hogy volt tüzijáték is! ....

2009. július 8., szerda

felismerés

A tegnapi este/délutn felismertem, hogy erősen hajazok a 'FRIENDS' sorozatból jól ismert Monica szereplőre... Ugyanis szeretek háziasszonykodni... és igenis szeretem hallani, hogy 'milyen szép a terítés!!!', meghogy: "ez a süti fantasztikus"... és szeretek szépen megteríteni... meg kis virágokat rakni ki... meg figyelni a részeltekre (pl. passzoljon az abrosz a tányérokkal)... A tegnapi este folyamán 'csak' két kedves barátnőm látogatott meg... De akkorra örömmel sütöttem ropogtatnivalót... meg terítettem... Nagyon szeretem így szépen elrendezni... Korábbi összejövetelek is bizonyítanak...



... A végére egy kis móka*

http://www.youtube.com/watch?v=A99qU5aedjo

2009. július 5., vasárnap

Nosztaliga Vasárnap

Mai napon, mikor elindultam a reggel 9es misére nem hittem volna, hogy egy csapásra Brüsszelben érzem magam újra... Mindennek okozója, maga a mise volt! Ugyanis - csak emlékzete frissítésképpen - a brüsszeli misék sokkal inkább hasonlítottak egy gyermek megőrzőre és szórakoztató központra, mint egy templomi szertartásra... ahol a szülők csak testleg és tárgyilagosan voltak jelen, mintegy konstatálva, hogy a gyerekük ólomkatonával a szájában üldögél melletük... vagy éppen két fiúpajtás "puszizkodik". No de, visszatérve e jelenbe a mai misén feltűnően több gyerek volt, mint az eggyel korábbin szoktak... Ez még nem is volt olyan furcsa, hiszen mindenkivel előfordulhatik, hogy elalszik... A megleptés akkor kezdődött, mikor a kis pap az evangélium magyarázatakor bábukkal a kezében kilépett a szószék mögül és elkezdett bábozni, mire a gyerekek eszevesztetten tpték ki magukat szüőjük karjából és rohantak előre... (még azok is akik eddig hátul, teljesen szabadon csámborogtak és az újságokat ették)! Amúgy az egész misén egy tüneményes tündérlány ült előttem, akibe mentem szerelmes lettem és csak csodáltam... és örültem ha Rám mosolyog! A többi kölök szinte megvadult és afölle szaladgáltak és aki ügyetlenebb volt a szószerint pofára is esett mire a többiek nevettek (a gyerekek gonoszak! - ördögök!) és akkor csattant fel rendszerint az üvöltés az elesős részéről. Ez a folyamata kb. háromszor ismétlődött meg (különböző gyerekekkel!)... Személy szerint én nagyon élveztem:)

2009. július 3., péntek

"szaftos" péntek

először is ezt kell megnézni, hogy értelmet nyerjen kétértelmű címem: http://www.artfesztival.hu/ :)
Mindig is tudtam, hogy Szentendre városa nekem szívem egyik csücske... Mert nekem sok csücskös szívem van ám... :) A mai nap több okból is csudijó volt! Az első eseméyn, mely bearanyozta a napom, hogy találkoztam egy euros boltban egy pink dinoszaurusszal, aki egészen mellesleg buborékfújó is egyben:) emiatt Ő felettébb szimpatikus lett énnekem! Sajnos még nem találtam neki megfelelő nevet - de várom az ötleteket:) Másodsorban ma meglátogattam egy kedves nénit/hölgyet, aki sohasenem volt tanárom és mégis (vagy éppen ezért) sokat kaptam tőle! és szeretném visszaadni. Furcsa egy állataj az ember... néha olyan dolgokat gondol - később meg is teszi - ami tudja, hogy nem kell, meg felesleges... de mégis... valami hajt! amit nem tudok leküzdeni. Tudom, hogy azt a sok jóságot, kedvességet, megértést és támogatást nem lehet, csak úgy viszonozni... 'hogy nesze itt van!' és hogy nem is kell! mert tudom, hogy nem érdekből tette... egyszerűen csak adni akarok. magamból, sokat! és ez az adni akarás sokkal erősebb minden ész érvnél! és ma megérte autkázni, meg esőben sétálni és vizes-nyunyás kis papucsban sétikálni - a végén már kicsit fázva - mert láttam, ám, hogy örül nekem/nekünk!