2009. december 21., hétfő

z u h a n á s

Léteznek azok a történek, amiket hallva, mindig azt érzem, hogy "ez az, ami Velem soha!"... vagy mert túl jó, vagy mert túl szörnyű... valami oka mindig van... Ami velem esett, arról még nem is hallottam - és mégis megtörtént!
Amit átéltem legjobban a zuhanás szó fejezi ki... Valaki akiben megbízol, akit szeretsz, akivel törödsz - nem létezik többé... Még nem is arról van itt szó, hogy becsap, átver, cserben hagy... talán könnyebb is lenne - ha miértje a dolgoknak kiderülne... de nem! Mert csak úgy, a megkérdezésem nélkül döntött, hogy nem vagyok többet része az életének. Egy barát elveszetett és még nem is tudom, hogy miért... Csak zuhantam, lefelé... gyorsan - és a legrosszabb az volt, hogy tudtam, nem fog ott állni, hogy el kapjon...
Azóta földet értem és még mindig nagyon fáj... Tudom, hogy nem kényszeríthetek ki választ valakiből, aki megtagadja Tőlem azt... a fájdalom is biztosan elmúlik idővel... és a lelkemben is béke van, nem haragszom... csak csalódott vagyok és a zuhanás érzését nem tudom feledni...

2009. december 13., vasárnap

3+1-dik látogatás

Mindannyian tudjuk, hogy a "három a magyar igazság plusz egy a ráadás" c. mondás VÍZVÁLASZTÓ! Ám esetemben több kérdés is felmerül.... Vajon érévényes-e olyankor, hogy ha félig olasz körhöz kapcsolódik... veszít-e érétékéből avagy hozzáadódik valami a délolasz babonakörböl? ... (vicces lehetne gabona kör is - ami ugye! egészen más) ... A történetem lényege, hogy a héten immár negyedik alaklommal látogattam el a kedves P. családhoz, akik lassan hozzászoknak a jelenlétemhez. Néha feltűnök, néha nem... De hallanak és tudnak rólam. - a kis magyar cserediák, aki bolondítja a fiukat - (jaj remélem nem iszik ezt). Viszont én minden látogatás alkalmával egyre magabiztosabb vagyok, kiismerem magam, járok erre-arra, fejből tudom a vonatállomások neveit Nápolytól Pietramelara-ig és tovább - vajon jelent ez bármit is?
A mediterrán karácsonyi előkészületek nem sokban különböznek a mienktől, attól el tekintve, hogy meleg van és napsütés, érik a narancs és a mandarin is. A lakásokban továbbra is a fagy szellem uralkodik. A mediterrán népekben, -véleményem szerint - valami ősi ösztön munkálkodik, miszerint amig süt a nap - addog nem kell fűteni! Így azt a kellemes érzetet, miszerint milyen jó nekem a télben a napsütésben - melegben lenni, issé romboló hatású tény, hogy a lakásban kabátban kell ülnöm és a lábaim lefagynak!
Egy jó tanács! Mákos beiglit vinni egy olyan országba, ahol mákot nem lehet kapni (bizonyos összetevői miatt...) nem feltétlen a legokosabb és átgonoltabb ötlet eme időkben. Kis naiv magyarka -házias lány módjára sütöttem egy mákos beiglit karácsonyra. Az ugye magyar, meg saját, meg miegymás... Mikor ünneplyéesen odaadtam, már rögtön nyelvi problémákba ütköztem. Az egy dolog, hogy én nem tudom, hogy van olaszul az hogy: mák, de hogy Kedvesem se tudja az igazán nem szép... Ekkor már gyanús lettem a kedves mammának, hogy mit hozok én neki, ami még a nyelvükbe sem szerepel. Hosszas kínos csendek és magyarázkodások után valahogy sikerült kifejteni, mi az amit mi MÁKnak hívunk. Kíváncsi vagyok, miket gondoltak rólam...