2010. február 9., kedd

Felnőni Bánkhoz

Bevezetőnek mindenki nééz végig a kis bejátszást abból a különleges előadásból, amit nem régiben láttam - sok minden kegyessége nyomán!

http://www.youtube.com/watch?v=NnCePOF821U

Mindig is hadilábon álltunk egymással. Nekem túl "ósdi" volt és körmönfontan beszélt... Sokan hullottak el, mag a mesélő a végére ért... De aznap este, megismerkedtünk egymással. Átéltem Melinda bánatát és félelmeit, Gertrudis hiúságát, Bánk kétségeit - és rájöttem ennek a történetnek így kellett lennie.
Tiborc volt, aki szívemből szólt, mert amit szólt mai napig igaz.
"Tiborc": Ő csorda számra tartja gyűlevész
szolgáit!éppenséggel mintha minden
Hajszála egy őrzőt kívánna; sok
Meráni. olykor azt hinné az ember,
Hogy tán akasztani viszik, Úgy körűl
Van véve a léhűtőktől s mi egy
Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.
Ő tánczmulatságokat ád szűntelen
Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy
Keresztelője volna: és nekünk
Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az
Útczán előnkbe bukkanik, mivelhogy
A tartozás mindjárt eszünkbe jut.
A jó merániak a legszebb lovon
Ficzánkolódnak, - tegnap egy kesej,
Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk
Feleség - s porontyainkat kell befogni,
Ha veszni éhen nem kívánkozunk.
Ők játszanak, zabálnak szűntelen,
Úgy, mintha mindenki tagocska bennök
Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
Kéményeinkről elpusztúlnak a
Gólyák, mivel magunk emésztjük el
A hulladékot is. Szép földeinkből
Vadászni berkeket csinálnak, a -
Hová nekünk belépni se szabad;
S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk
Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek;
És aki száz, meg százeszret rabol,
Bírája lészen annak, akit a
Szükség garast rabolni kényszerített."