A következő a szituáció. Találka rég nem látott kedves ismerőssel, aki még szívességet is tesz neked. Emlkéeidben él, hogy azt a bizonyos tárgyat te betted a táskába és annak ott kell lenni. Keresed kétségbeesetten... de nincs! Ekkor kezdesz elgondolkodni, hogy az az emlékkép, (a táskábatevős) lehet, hogy csak kitaláció vagy álom... Beismered, igen hülye vagy!... feledékeny...miegymás! Haza ballagsz, belenézel a táskádba (hátha)... és igen! ott van.. elbújva (mert pici)... Annyira jellemző, hogy ez mind velem történik!
Pedig még nem is nagy táskám volt nálam... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése